2016 december 12-én egy kellemes meleg nap volt, én pedig egy szél által lerombolt fotós les újraépítésébe kezdtem már a kora hajnali órákban, és a nap végén a késő éjszakai órákban, meglehetősen fáradtan de euforikus állapotban ültem gép elé, éjjel negyed 11 kor . Egy ilyen fárasztó nap után három dolognak szoktam nagyon örülni. Az egyik az hogy semmit és senkit nem ütöttem el autóval a nap folyamán, a második a meleg kaja és végül a száraz, tiszta zokni a lábamon. Ezen a napon akadt még egy dolog ami az amúgy is jó hangulatomat még jobban feldobta: A turista magazin képszerkesztőjének levelét olvastam itt a facebookon ahol egy képem felhasználhatóságára kérdezett rá a lap munkatársa. Egy már meglévő cikk ötlethez kerestek olyan illusztráló képanyagot ami a lap formátumára megfelelően vágható. A turista magazint korábbról is ismertem mert kedves barátom Nagy Gábor előfizetője a lapnak, és amúgy is rajta tartom a kezem a hazai ismeretterjesztő újságírás ütőerein. A kép felhasználására természetesen igent mondtam, bár azért azt hozzá kell tennem a dologhoz hogy ha sajtós megjelenésről van szó akkor azért szeretem a képanyag mellé a szöveges részeket is önállóan megírni (nyilván szakemberek bevonásával és szakirodalom tanulmányozását követően). Számomra megtisztelő az hogy ha részese lehetek akár így átvitt értelemben is minőségi újságírásnak.Szerintem nagyon is nem mindegy, mit és milyen módon akarnak a nagyközönség elé tárni sajtós vonalon. Most 2017 ben amikor a netes szemét konténer számra borul az emberre napi szinten. És még egy dolog a végére. Sokszor szoktam pejoratív értelemben használni a "turista" szót. Fotós körökben a turista szó jelentése nem igazán pozitív kicsengésű, aminek elsődleges oka szerintem a kínai és japán kattogtatós fotós turizmusra vezethető vissza. Viszont az a magyar természetjáró, aki hazai szaklapokban hiteles forrásból , minőségi ismeretterjesztő cikkeket olvashat lehet majd egy természetben rutinosabban, okosabban mozgó résztvevő. Ez a hazai turistáknak , országunk növény és állatvilágának egyaránt közös érdeke. Végül pedig még annyit: én is egy természetjáró vagyok. Természetfotós biztosan nem vagyok, legalábbis remélem mert a hazai természetfotósok táborához egyre kisebb mértékben szeretnék tartozni, de ez már egy másik történet lesz...
2016 december 12-én egy kellemes meleg nap volt, én pedig egy szél által lerombolt fotós les újraépítésébe kezdtem már a kora hajnali órákban, és a nap végén a késő éjszakai órákban, meglehetősen fáradtan de euforikus állapotban ültem gép elé, éjjel negyed 11 kor . Egy ilyen fárasztó nap után három dolognak szoktam nagyon örülni. Az egyik az hogy semmit és senkit nem ütöttem el autóval a nap folyamán, a második a meleg kaja és végül a száraz, tiszta zokni a lábamon. Ezen a napon akadt még egy dolog ami az amúgy is jó hangulatomat még jobban feldobta: A turista magazin képszerkesztőjének levelét olvastam itt a facebookon ahol egy képem felhasználhatóságára kérdezett rá a lap munkatársa. Egy már meglévő cikk ötlethez kerestek olyan illusztráló képanyagot ami a lap formátumára megfelelően vágható. A turista magazint korábbról is ismertem mert kedves barátom Nagy Gábor előfizetője a lapnak, és amúgy is rajta tartom a kezem a hazai ismeretterjesztő újságírás ütőerein. A kép felhasználására természetesen igent mondtam, bár azért azt hozzá kell tennem a dologhoz hogy ha sajtós megjelenésről van szó akkor azért szeretem a képanyag mellé a szöveges részeket is önállóan megírni (nyilván szakemberek bevonásával és szakirodalom tanulmányozását követően). Számomra megtisztelő az hogy ha részese lehetek akár így átvitt értelemben is minőségi újságírásnak.Szerintem nagyon is nem mindegy, mit és milyen módon akarnak a nagyközönség elé tárni sajtós vonalon. Most 2017 ben amikor a netes szemét konténer számra borul az emberre napi szinten. És még egy dolog a végére. Sokszor szoktam pejoratív értelemben használni a "turista" szót. Fotós körökben a turista szó jelentése nem igazán pozitív kicsengésű, aminek elsődleges oka szerintem a kínai és japán kattogtatós fotós turizmusra vezethető vissza. Viszont az a magyar természetjáró, aki hazai szaklapokban hiteles forrásból , minőségi ismeretterjesztő cikkeket olvashat lehet majd egy természetben rutinosabban, okosabban mozgó résztvevő. Ez a hazai turistáknak , országunk növény és állatvilágának egyaránt közös érdeke. Végül pedig még annyit: én is egy természetjáró vagyok. Természetfotós biztosan nem vagyok, legalábbis remélem mert a hazai természetfotósok táborához egyre kisebb mértékben szeretnék tartozni, de ez már egy másik történet lesz...
VálaszTörlés